1829 Sopron, Schuldschein (adóslevél, kötelezvény), német nyelven, két beírt oldal, Martiny Frigyes (1801-1885) városi hivatalnok, Sopron későbbi polgármesterének aláírásával; Sopron város címerét ábrázoló, papírfelzetes viaszpecséttel, a lap közepén kisebb szakadással. Martiny Frigyes 1801. december 25-én született Sopronban. Az evangélikus líceum diákja volt, majd fiatalon a város hivatalnoka lett. 1828-ban tette le a polgáresküt. 1835-től belső tanácsos, 1842-től városkapitány, valamint a reformkori országgyűlések egyik soproni követe. 1846-tól 1848-ig a város polgármesteri tisztségét töltötte be. Hivatali ideje alatt, 1847-ben épült meg a Sopron-Bécsújhely vasútvonal. A város követeként részt vett az 1839/40., az 1843/44., valamint az 1848/49. évi pozsonyi országgyűlésen is. 1848 márciusában Pozsonyból Sopronba küldte a nemzetőrségről szóló törvényjavaslatot, majd ugyanebben a hónapban az ő elnökletével került felállításra a soproni ,,Biztossági Választmány". Polgármesterségét követően főbírói tisztséget töltött be, majd 1848 júniusában megválasztották Sopron város követévé a pesti népképviseleti országgyűlésbe. 1849 januárjában, Pest kiürítése után Sopron város képviselőjeként kötelességének érezte, hogy társaival együtt elkísérje a menekülő kormányt Debrecenbe. Távollétében először főbírói tisztségétől fosztották meg, majd vagyonelkobzásra ítélték. A szabadságharc bukása után visszavonult a politikától, de Sopron kulturális közéletében továbbra is aktív maradt. 1861-ben neve ismét felmerült, mint a város országgyűlési képviselőjének jelöltje, azonban Martiny korára és betegségére hivatkozva ezt nem fogadta el, és élete hátralevő részében más politikai tisztséget sem vállalt. [Forrás: Sopron anno - Neves soproniak - Martiny Frigyes (1801-1885). https://sopronanno.hu/bejegyzes/martiny-frigyes-1801-1885]
